Fakitermelés munkavédelme

1.1.   A munkavégzés feltételei

A munkáltatónak vagy az általa kijelölt vágásvezetőnek minden új vágásterületen ismertetnie kell a munkavállalókkal a következőket:

•  Tárgyi, személyi és magatartási feltételek
• Vágásterület határai
• A döntési és anyagmozgatási irányok
• Felkészítő, készletező, tárolási és tűzrakó helyek
• Kullancsok, hernyók, darazsak, vipera előfordulása
• Előbbiek megjelenése esetén szükséges teendők
• Elsősegélycsomag helye
• Legközelebbi orvos elérhetősége
• Egyéb helyi sajátosságok

A fakitermeléssel érintett területet a tényleges munkavégzés idejére biztosítani kell illetéktelenek belépése ellen:

• Gazdasági erdőben: figyelmeztető táblákkal.
• Látogatott erdőben: lezárással és táblákkal.
• Közforgalom által érintett területen: őrökkel, lezárással és táblákkal.

A figyelmeztető tábla a következő lehet:

• Ha lejtős területen fennáll a munkavégzés alatt álló fa legurulásának vagy megcsúszásának veszélye, csak akkor végezhető munka, ha a fa biztosítva van.
• Lejtős területen fekvő fán csak a hegy felőli oldalról végezhető munka.
• Lejtős területen csak akkor végezhet több személy munkát, ha a lejjebb dolgozó oldalirányban olyan messze van, hogy leguruló vagy leeső anyag őt nem veszélyezteti.
• Ha a fakitermelés olyan területet érint, amelyen villanyvezeték halad keresztül, a munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a döntés csak a vezeték kezelőjével való egyeztetés után kezdődhet meg.
• Erősáramú vezeték 50 m-es körzetében felkészítő- és készletező hely nem létesíthető!
• Ha az erdészeti munkák végzése közben jelzésekkel (pl. karjelzés, sípjel stb.) való irányítás szükséges, az alkalmazott jelzésekben az érintett munkavállalóknak előre meg kell egyezniük. Minden félreérthető jelzés úgy értelmezendő, hogy a munkavégzést félbe kell szakítani

1.2.   A gépi fakitermelés kézi eszközei

A gépesített erdei munkáknál is szükség van kézi eszközökre:

Fejszék: Döntésnél az ékek beütéséhez 1,0-1,6 kg tömegű, 70-80 cm hosszú univerzális fejsze, ami gallyazáshoz és göcsözéshez is használható.
Gallyazásnál, göcsözésnél 0,8-1,0 kg tömegű, 60-70 cm hosszú gallyazófejsze, hasításnál 2,5-3,0 kg tömegű, 75-85 cm hosszú, egyenes nyelű hasítófejsze használható.

Ékek: Döntésnél, hasításnál és a vágásrés bezáródásának megakadályozására használhatók. Döntésnél általában párban alkalmazzuk a műanyag (esetleg alumínium) döntőékeket (b). A 7-8º ékszögű, 18-25 cm hosszú döntőékekkel indítjuk meg a fa dőlését. A döntővágás résének további nyitására alkalmasak az utánütő ékek (c). A 10-12 cm hosszú zsebék (a) a vágásrés bezáródásának megakadályozására használható. Hasításnál 2-3 kg-os vasékek használhatók. Ezeket azonban csak fabunkóval (sulyok) lehet ütni. A nyéllel ellátott hasítóék a hasítókalapács.

Döntővilla: Vékony fák döntésének segítésére alkalmas a 2-3 m nyélhosszúságú, két db 5-10 cm hosszú acélággal ellátott döntővilla. Ma már egyre ritkábban használják, mivel háttérbe szorult a kétszemélyes döntés.
Döntő-emelő: 80 cm nyélhosszúságú, fémből készült eszköz, amely egy kissé fogazott nyelvben végződik. A nyelvrész behelyezhető a döntési vágásrésbe és a nyél segítségével átemelhető a súlypontján a kishúzású fa. A nyelére rönkfordító horgot is rászerelnek, így rönkfordítóként is használható. Van 130 cm és 40 cm nyélhosszúságú változata is.
Kézi horgok: Különböző nyélhosszúságú, füllel ellátott, hegyes horogban végződő eszközök, amelyeket rövid választékok összeszedésénél, sarangolásnál, esetleg rakodásnál használhatunk. Rövid változataikkal Skandináviában és Nyugat-Európában párban dolgoznak. Magyarországon a hosszabb nyelű változatok vannak elterjedőben, amelyeket egyesével szokás használni.
Kézi közelítő olló: A két szemben álló horogból álló ollórészt és a fogantyút csuklós paralelogramma szerkezet köti össze. Ezáltal kinyílik az olló, ha a fára rányomjuk, és záródik az olló, ha a befogott tárggyal együtt megemeljük. A tárgy elengedése úgy történik, hogy az ollót a tárgyra rányomjuk, és az olló síkjára merőlegesen elbillentjük. Szerszámövön hordható. Vékony hosszú faanyag vonszolására alkalmas.

Capin: 110-130 cm-es, kétszeresen hajló nyelű, 0,8-1,3 kg-os fejtömegű, horgas végű eszköz, amely a földön fekvő fa vonszolására, megemelésére és fordítására használható.

 Rönkfordító és fordítóhorog: Rönkök elforgatására használt eszközök. A 3-4 kg fejtömegű, 110-130 cm nyélhosszúságú rönkfordító fennakadt fák levételére és rönkök forgatására is használható. A fordítóhorog ugyanígy működik, ha a gyűrűjébe egy rudat helyezünk.

A kéziszerszámok rendszeres karbantartása is elősegíti a munka biztonságát, ezért ügyelni kell a következőkre:

• A szerszámnyél törés- és szálkamentes legyen!
• A nyél biztonságosan legyen beékelve a fejbe!
• Az él vagy hegy ne legyen repedt vagy csorba!
• Az ékek ne legyenek repedtek, rojtosak!

 Munka közben ne hagyjuk szanaszét a szerszámokat, mert magunkat és másokat is veszélyeztetünk velük.
Szállítás közben minden hegyes és éles szerszámot élvédővel kell ellátni!

 1.3.   Motorfűrész

A motorfűrészek biztonságtechnikai berendezései:

1. Biztonsági lánc (csökkenti a visszacsapódást)
2. Rönktámasz (a fának támasztva, tartást biztosít)
3. Kipufogó védőburkolat
4. Láncfék (visszacsapódáskor leállítja a láncot)
5. Vibrációcsökkentő fogantyú (kormány)
6. Rövidre záró kapcsoló (motorleállító)
7. Gázkar biztonsági retesz (csak akkor adható gáz, ha ezt a reteszt benyomva tartjuk)
8. Vibrációcsökkentő hátsó fogantyú
9. Elengedéskor visszaálló gázadagoló
10. Kézvédő
11. Láncfogó (elszakadó lánc esetére)

Szállításkor a vezetőlemezre láncvédő burkolatot kell helyezni!

A motorfűrész indítása akkor biztonságos, ha indítás közben két ponton rögzítjük a fűrészt. Ez a következőképpen végezhető el:

Indítás a földön: A földre helyezett motorfűrész első fogantyúját (kormányát) egyik kezünkkel megfogjuk, a hátsó fogantyújába pedig belelépünk a lábunkkal. Ha ez nem lehetséges a bakancsméret miatt, akkor rátérdelünk. Hidegindításkor ajánlott módszer.

Indítás a térdek között: A motorfűrész hátsó fogantyúját térdünk közé fogjuk, első fogantyúját pedig kézzel tartjuk. Újraindításnál célszerű használni.

Nem ajánlott az a „kényelmes” és öreguras módszer, amelynél az egyik kezünkkel tartott motorfűrészt a másik kézzel végzett berántás közben a föld felé „ejtjük”, mivel előfordulhat, hogy a beinduló fűrész lánca a lábunkba vág.

1.4.   A motorfűrészes munka veszélyei

Magyarországon a fakitermelési munkák (fadöntés, gallyazás, közelítés, darabolás, felkészítés és készletezés) zömét motorfűrészekkel végzik, ezért kiemelten kell foglalkozni a motorfűrésszel végzett munka veszélyeivel:

Visszacsapódás (kickback)

Ha a vezetőlemez orrának felső része munkavégzés közben váratlanul egy tárgynak ütközik, a lemez felvágódik. Ha a láncfék eközben nem kapcsolódik be, a járó fűrészlánc komoly sérülést okozhat az útjába kerülő testrészeken.

Visszacsapódás következhet be minden olyan esetben, amikor nem látjuk, hol dolgozik a lemez orra. Leggyakoribb a gallyazásnál, de darabolás közben, és helytelenül indított szúróvágásnál is előfordulhat. Kétszemélyes döntésnél gyakran megesik, hogy a fából kiugró fűrész a döntést segítő ember lábát vágja el.

A visszacsapódás megelőzésének lehetőségei:

• A fűrészt munkavégzés közben mindig két kézzel, biztonságosan fogjuk (madárfogás)!
• Csak ott dolgozzunk, ahová oda is látunk!
• Visszacsapódás esetén, a bal kézfejjel történő érintkezés, vagy a lendület hatására bekapcsolódik a láncfék, ami rögtön leállítja a láncot. Gondoskodjunk ezért a láncfék működőképességéről!
• A szúróvágást a leendő szúrás irányához képest 45°-nál nagyobb szögben indítsuk!

Egyéb sérülések

A motorfűrésszel dolgozó ember – a visszacsapódáson kívül – a következő módokon vághat bele a saját lábába:

• A vezetőlemez továbblendül a fa átvágása után is. A még járó lánc belevág az útjába került lábba.
• Gallyazás közben, az ág levágása után az ember továbbmegy és a combjával „belelép” a járó láncba.
• A vágásrésből kivett fűrész hátsó fogantyúját elengedi az ember, és a bal kézben tartott gép járó lánca belevág a bal lábba (egykezezés).

A sérülések megelőzésének lehetőségei:

• A továbblendülés elkerülhető a biztos, kétkezes fűrésztartással, és a fűrész visszafogásával.
• A gallyazás közbeni továbblépéseknél tegyük a vezetőlemezt a fa túloldalára. Semmiképpen nem javasolható ilyenkor a láncfék bekapcsolása. Ez lassítja a munkát, és idő előtt elhasználja az oly fontos védőberendezést.
• Ha azonban nehezen járható terepen (meredek, csalitos stb.) kell átállni, és nem tudjuk kihasználni a fatest védelmét, célszerűbb bekapcsolni a láncféket, mint leállítani és újraindítani a motort.
• Csökkenti a láb elvágásának esélyét a vágásbetétes nadrág viselése.

Zajártalom

A motorfűrészek zajszintje 100-110 decibel között változik. A 8 órás munkaidőre törvényileg megengedett érték 85 decibel.

A zajártalom megelőzhető zajvédő eszközök (vatta, füldugó, fültok) rendszeres használatával.

Vibráció

A kézben tartott, nagy fordulatszámú motorfűrész motorjának tartós „rezgése” helyi (kézre ható) vibrációs megbetegedést okozhat. Ennek következtében a kéz érzéketlenné válik, a hosszú időn át folytatott munka pedig a fehérujjúság nevű betegséghez vezet. Az emberi szervezet képes a regenerálódásra, de csak akkor, ha a vibrációs terhelés nem éri sokáig, és azt vibrációmentes időszak követi. Minél gyakrabban váltakoznak a vibrációs és vibrációmentes időszakok, annál könnyebb a regenerálódás.

A vibráció csökkentésének lehetőségei:

• A vibrációs munkaszakaszok vibrációmentes munkaszakaszokkal való váltogatása.
• Minden tank benzin „kihajtása” után rövid szünet tartása.
• A motorfűrész gumibakjainak rendszeres ellenőrzése és cseréje.

Láncszakadás

Ha az elhasználódott, rosszul karbantartott (esetleg hibás) fűrészlánc elszakad, hátrafelé levágódva lábsérülést okozhat.

A láncszakadás a következő módokon előzhető meg:

• A lánc rendszeres ellenőrzése és a mélységhatárolók rendszeres lereszelése.
• A láncfogó megakadályozza a láncszakadásból eredő baleseteket.

Olajtermékek és kipufogógázok

A motorfűrészek üzemanyagaként használt hagyományos benzin-olaj keverék és a lánckenésre használt láncolaj ásványi olaj termékek (kőolajszármazékok). Ezek számos, egészségre ártalmas anyagot tartalmaznak. Ilyen például a rákkeltő hatású benzol.

Mivel a kétütemű motorokban az égés tökéletlen, a füstgázokon kívül elégetlen üzemanyag is kerül a levegőbe. Az égéstermékek között is számos mérgező anyag van. Ilyenek a szénmonoxid és a kéndioxid. Különösen tisztításokban és gyérítésekben fordul elő, hogy a motorból távozó káros anyagok megszorulnak az állomány alatt.

Az olajtermékek és kipufogógázok által okozott veszélyek csökkenthetők:

• Környezetbarát, egészségre kevésbé ártalmas üzemanyagok (pl. alkilátbenzin) használatával.
• Növényi (pl. repce) vagy szintetikus bioolajok használatával.

1.5.   Fadöntés

Fa döntése nem végezhető rossz látási viszonyok között, erős szélben és erős fagyban.

A kedvezőtlen körülmények meghatározását lásd az 1.4. pontban!
A döntés megkezdése előtt – szükség esetén – meg kell tisztítani a fa környékét és a biztonsági zónákat, hogy a döntés biztonságos végzését és a biztonságos eltávolodást semmi ne akadályozza.

Egy fa döntése csak akkor kezdhető meg, ha a döntést végző meggyőződött róla, hogy kétszeres famagasságnyi távolságon belül illetéktelen személy nem tartózkodik.

Nem illetéktelen a döntést esetleg segítő személy és a döntést esetleg ellenőrző max. 3 fő, akik jelenlétét a munkáltató engedélyezi.

A döntést csak a döntésről és annak biztonságtechnikájáról megfelelő szakismeretekkel bíró személyek ellenőrizhetik.

A döntést ellenőrző, megfelelő egyéni védőeszközökkel ellátott személyek a biztonsági zónákban tartózkodhatnak, és nem akadályozhatják a döntést végző és a segítő eltávolodását.

A dőlés megindításához, szükség esetén döntőékeket és utánütő ékeket vagy egyéb eszközt (pl. döntőemelőt) lehet alkalmazni.

A hajkos döntés szabályos tuskóméretei az ábrán láthatók.

A hajktető pontosan találkozzon a hajkalappal!

A hajkfenékvonal a dőlési irányra merőleges legyen!

Ha a döntési irány eltér a húzási iránytól, a törési lécet a fa kihajlás felőli oldalán csökkenteni, az ellentétes oldalon növelni kell!

A törési léc (a szíjácsvágás és a szívvágás kivételével) sehol nem vágható át.

Ha egy fa motorfűrészes döntése (beleértve a terpeszlevágást is) megkezdődött, akkor azt folyamatos munkában, megszakítás nélkül kell végezni a fa ledőléséig!

A dőlés megindulásakor a biztonsági zónába kell távozni, és – a dőlést figyelve – mindaddig ott kell maradni, míg a ledőlt törzs nyugalomba kerül és nem várható több, lehulló ágdarab!

Mivel a biztonsági zónák helyét a dőlési irány határozza meg, a tervezettől eltérő irányba dőlő vagy visszaülő fa esetén a megváltozott helyű biztonsági zónába kell menni!

Tőkorhadt fa csak a húzási irányba dönthető, vagy húzókötél alkalmazásával illetve magasabb tuskó kialakításával kell elérni, hogy a dőlés biztonsággal irányítható legyen.

Kettes vagy többes ikertörzseket külön-külön a húzásirányba kell dönteni, vagy húzókötéllel kell irányítani.

1.6.   Fennakadt fák levétele

Fennakadt fa esetén csak akkor folytatható a munka, vagy hagyható el a vágásterület, ha a fát szakszerű módszerrel levették.

Kizárólag az alábbi módszerek tekinthetők szakszerűnek:

15 cm tőátmérőig:

• Lehúzás, lefordítás vagy lenyomás kézzel, döntővillával vagy egyéb (alkalmas) eszközzel.
• Ledarabolás hosszmérésre (1 m) alkalmas motorfűrésszel (kizárólag sűrű, vékony állományokban).

25 cm tőátmérőig:

• Lefordítás rönkfordítóval vagy egyéb (alkalmas) eszközzel.
• Leemelés rudakkal, capinnal vagy egyéb (alkalmas) eszközzel.

Átmérőtől függetlenül:

• Lehúzás vagy lefordítás lóval, traktorral, kézi csörlővel vagy más köteles berendezéssel.

Fennakadt fa kézi vagy kézi eszközös levételekor csak a fa tőrészénél, a fa várható elmozdulásával ellentétes oldalon lehet tartózkodni.

Ha a fennakadt fa azonnali levételére nincs lehetőség, a veszélyes területet jól láthatóan meg kell jelölni (szükség esetén le kell zárni) a fa levételéig.

Fennakadt fa veszélyes területe a kétszeres famagasságnyi sugarú kör.

1.7.   Döntött fa gallyazása

A gallyazást a fa töve felől kell kezdeni. A munkavégzést akadályozó levágott gallyakat az útból el kell távolítani.

Ugyanazt a fát egyidejűleg csak egy fő gallyazhatja.

Gallyazásnál nem lehet a lábak között törzs vagy le nem vágott ág, és nem lehet a fára állni.

Gallyazásnál a motorfűrész testét lehetőleg ki kell támasztani.

1.8.   Darabolás

A darabolandó fa legtöbbször a földön fekszik, így vágás közben ügyelni kell arra, hogy a fát teljesen átvágjuk, mégse vágjunk a földbe. A motorfűrész láncát ugyanis nem kövek, hanem faanyag vágására készítették.

A darabolás alapszabályai:

• A darabolóvágás merőleges legyen a fa hossztengelyére!
• A darabolóvágás előtt győződjünk meg arról, hogy veszély esetén el tudunk távolodni a törzstől (menekülőút).
• A vezetőlemez vonala lehetőleg a testünk mellett legyen!
• Ugyanazon a fán egyszerre csak egy fő végezhet darabolást.
• Motorfűrészes daraboláskor a vágás helyétől legalább 50 cm-re lehet lábbal megtámasztani a fát.
• Lejtős terepen végzett daraboláskor a fának a hegy felőli oldalán kell állni.

Szinte minden fában van több-kevesebb feszültség, amelyre darabolás közben ügyelni kell. A fa feszülését a különböző okokból fellépő hajlító erők okozzák. A hajlítás külső ívét húzott oldalnak, belső ívét pedig nyomott oldalnak nevezzük.

Ha egy feszülő fát a húzott oldaláról darabolunk el, fennáll az elhasadás veszélye. Ha a nyomott oldalról végezzük a darabolást, beszorulhat a fűrészünk vezetőlemeze a vágásrésbe.Konzolos fa: Azt a feszülő fát nevezzük konzolosnak, amelynek egyik vége „befogott”, a másik vége pedig a fa súlyánál fogva „lehajló”. Ebben az esetben felül van a húzott oldal, alul a nyomott oldal.

A konzolos fánál az első vágás alulról történik az átmérő feléig-harmadáig. Mielőtt beszorulna a vezetőlemez, kivezetjük azt a fából, és fölülről indított második vágással fejezzük be a darabolást.

Hidaló fa: A két végén támaszkodó, középen lehajló fát nevezzük hidalónak. Ennél felül van a nyomott, alul a húzott oldal.

A hidaló fa darabolását fölülről kezdjük, és alulról fejezzük be.

Oldalirányban feszülő fa: Tereptárgyak vagy álló fák közé beékelődött fa, amelynek egyik oldala nyomott, a másik húzott.

Oldalirányban feszülő fa darabolásakor a nyomott oldal felől kell állni! Itt is a nyomott oldalon kell kezdeni a darabolást, és a húzott (külső) oldalon befejezni.

1.9.   Felkészítés, készletezés

A felkészítés több művelet összefoglaló elnevezése, amelyekkel a választékokat végleges formájukra készítjük fel. Felkészítési műveletek a göcsözés, a hasítás, a kérgezés, az aprítás és az S-kapcsozás.

A göcsözés fejszével vagy kisbaltával végzett kézi művelet. A nem megfelelő gallyazás miatt szükséges a megmaradt ágcsonkok levágása

A hasítás fejszével és hasítógéppel is végezhető. Így válnak „kezelhetővé” a túl vastag 1 m-es választékok.

• Hasítógép kézi adagolásánál a fának csak a palástja fogható meg.

A kérgezés a választékok kérgének eltávolítása. Ma már erdőben nem, csak feldolgozóüzemekben végzik.

Az aprítás célja a faanyag „ömlesz-tett” formába történő alakítása.

Az erdőn kizárólag géppel végzik, és az így nyert aprítékot többnyire tüzelési célra használják.

• Az aprítandó fát csak a vastagabb végével lehet az aprítógépbe adagolni.
• Az aprítékkifúvás irányában csak a gép üzemeltetési dokumentációjában megadott távolságon kívül lehet tartózkodni.

Az S-kapcsozás a legértékesebb erdei választékok bütürepedéseinek csökkentését szolgálja. S alakú fémkapcsok vagy H alakú és „füles” műanyag kapcsok beütésével történhet.

A készletezés sarangolás vagy máglyázás lehet. Az 1-2 m hosszú választékokat kézzel rakjuk az űrméterben számbavett sarangokba, a hosszabb, nehezebb választékokat géppel toljuk vagy rakjuk máglyákba.

• Kézzel legfeljebb 2 m magas sarang és 1,5 m magas máglya készíthető.
• 2 m-nél hosszabb választékokból géppel max. 4 m magas máglya képezhető.